| Chapter 30 |
1 | Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
|
2 | Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
|
3 | Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
|
4 | A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
|
5 | Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
|
6 | Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
|
7 | A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
|
8 | Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
|
9 | És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
|
10 | Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
|
11 | Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
|
12 | Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
|
13 | Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
|
14 | Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek [ide].
|
15 | Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
|
16 | Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
|
17 | Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
|
18 | A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
|
19 | A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
|
20 | Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és [csak] nézel reám!
|
21 | Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
|
22 | Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
|
23 | Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
|
24 | De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
|
25 | Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
|
26 | Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
|
27 | Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
|
28 | Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben [és] kiáltozom.
|
29 | Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
|
30 | Bőröm feketül[ten hámlik le] rólam, és csontom elég a hőség miatt.
|
31 | Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.
|